|
Tematikus foglalkozások általános- és középiskolás osztályoknak a Hely- és Sporttörténeti Kiállításon
A vaskori földvártól a megyei jogú városig
A település ősi magva, Ófalu felett lévő Sánc-hegyen volt az első komolyabb erődítményünk, a vaskori a hallstatti kultúrához köthető földvár. A közelében lévő temetkezési halmok is e népesség alkotásai. Az Árpád-korban a mai Érd területén több magyar falu jött létre (Érd, Berke). Hamza bég - akiről a települést hosszú ideig Hamzsbégnek is nevezték - egy palánkvárat is birtokolt Érden, amelyen belül dzsámit is építtettek( ennek ma acsak a minaretje van meg). A török korban a magyarság vérvesztesége pótlására délszlávok költöztek ide. Később különböző majorságok keletkeztek (Benta, Erlakovac, Berki, Fülöpmajor, Ilkamajor). A település második kerülete, Újfalu az 1838-as árvíz után, míg a többi kerülete az 1920-30-as évek parcellázásai nyomán jött létre. Ekkor növekedett meg a körülbelül 4000 főnyi népesség, körülbelül 14 000 főre, majd folyamatos betelepülés révén mára 66 000 főre. Így lett a mezővárosból átmeneti nagyközségi, községi, majd ismét nagyközségi rang után 1979-ben város, majd 2005-ben megyei jogú város. A Károlyi-féle parcellázás mérete és gyorsasága évtizedes infrastrukturális terheket hárított a hosszú ideig Közép-Európa legnagyobb falvaként emlegetett településre.
Nagybirtokosaink öröksége építményekben és helynevekben
Sárkány Ambrus itteni kastélyában szállt meg a Mohácsi-csatába tartó II. Lajos király, amelyről emlékoszlop tanúskodik. Az Illésházi grófok és zálogbirtokosaik (Szapáry, Pongrácz, Péterffy családok) birtoklása alatt a XVIII. században jött létre Érd barokk pompája. A kastély, a római katolikus Szent Mihály templom újjáépítése, kápolnák, szobrok, keresztek emelése fűződik nevükhöz. Az első majorokat is ők hozták létre. A kastélyt Sina Simon báró alakíttatta át neoreneszánsz stílusúra 1869-ben. A XIX. századi majorok névadói Batthyány Fülöp herceg a Pelikán fogadó (ma múzeum) építtetője és a Sina bárók voltak. Sok helynév keletkezett a XX. századi Károlyi parcellázás során is, mint például a telekvásárlásra csábító Tusculánum vagy Érdliget. A kastélyban a XX. század első felében egyházi intézmények működtek (jezsuita novíciátus, vizitációs zárda, KALOT-népfőiskola). A rendkívüli szépségű, műemléki értékű kastélyt 1971-ben sajnos lebontották.
Ismerkedés levéltári forrásokkal
A régészeti források igazolták a régi gestákkal szemben, hogy az ún. hunhalmok nem a hunok alkotásai. Megismerkedhetünk olyan forrástípusokkal, mint a fotók, tervrajzok, levelek, statisztikák, személyes iratok, iskolairatok, egyházi források, térképek. A katonai térképek bizonyítják például a település térbeli kiterjedésének változásait. A források nem komplex és nem történelmi folyamatban való vizsgálata buktatókhoz vezethet. Például az érdi rácokat több néven is említik (szerb, horvát, bunyevác, illír) vagy a kastély lebontási határozatát éppen azzal a mérnökkel iratták alá, aki először emelt szót annak hordása ellen. Egy levélből kiderül, ki is volt a tudományos feldolgozást végző régészekkel szemben az érdi ősemberi telep igazi felfedezője. Találkozhatunk hamis iratokkal is, amelyeket valamilyen érdekből valótlan adattal láttak el. Találkozhatunk hiányos irattal is, amelyből nem derül ki az esemény éve és címzettje sem. Találkozhatunk művész alkotásokkal, amelyek torzítják a történelmi valóságot, például egy rézkarc két minaretje vagy a szapári monda.
Kaptárkövek - a titokzatos sziklaüregek
Érd különleges, országosan ritka nevezetességei a kaptárfülkék, amelyekhez hasonlók csak a Bükkben és a Pilisben találhatók. Máig rejtély, hogy kik, mi célból hozták létre ezeket. Méhek tartására, urnasírnak vagy áldozó hely céljára...
|
